Az akkusztika vagyis a hangok tejedése egy nehezen kezelhető téma az épített környezetünkben. Ennek fő oka a szubjektivitása. A hőszigeteléssel ellentétben ahol az emberi metabolizmusokból relatív könnyű meghúzni a meleg és hideg irányban a határokat it ez nagyon nehéz. Könnyű belátni, hogy az embert érő kéretlen zajok egy bizonyos határ után zavaró, stresszt és betegségeket okoz. A probléma, hogy ez a bizonyos határ mindenkinek eltérő lehet. Az emberek fizikumából adódóan meghúzott határok csak a sérülésnél húzhatóak meg egyértelműen. Könnyű belátni azt is, hogy ahol fizikai fájdalmat okoz a hang az túlzás. Innen elindulunk lefelé az egyre halkabb hangok felé. A pontos következő határ viszont nem egyértelmű. Fontos leszögezni hogy nem lehet a külső hangokat teljesen megszüntetni.Ha valaki a sivatagból költözik egy nagy városi társasházba, akkor panaszkodni fog, hogy minden milyen zajos. Ez sok nehézséget és problémát szül főleg egy társasház építési projektben. A helyzetet az sem könnyíti meg, hogy nincs kellő részletezettségű kötelező rendelet vagy szabvány. Ami kellő potomsággal össze tudná hozni az építési termékek műszaki adatait a nehezen számszerűsíthető követelményekkel. A teljes megértéshez és a lehetőségek ismeréséhez érdemes tudni , hogy mi is a hang, hogyan terjed a térben és mik azok amik ezt befolyásolják.

Mint ismertettük az egyetlen dolog amihez ezt mérni lehet és hogy teljesült komfort követelménynek tekinthessük a hangok terjedésének gátlására, az az emberi érzékelés. Az ember érzését a fülében regisztrált impulzusok alapján alakítja ki az agyunk. A fül a levegő rezgéseit alakítja ezekké az impulzusokká, szóval ezeket a rezgéseket kell úgy manipulálni, elnyelni gátolni, hogy minél kevesebb érjen el a emberhez. Ehhez a rezgések bejárt útjait kell megvizsgálni keletkezésük helyétől egészen a fülünkig. A hang rezgések lehetséges útjait mindig külön külön meg kell vizsgálni minden háznál saját adottságaira a kétféle képződésű hang minden lehetséges képződési helyétől, így biztosítva, hogy semmilyen nem kívánt hang nem jut el az emberhez csillapítatlanul.

Zajok emberi testre való hatásai szerint

• 30 dB zajszint pszichés
• 65 dB zajszint vegetatív
• 90 dB zajszint hallószervi
• 120 dB zajszint fájdalomküszöb
• 120-130 dB zajszint maradandó halláskárosodás
• 160 dB zajszint dobhártyarepedés
• 175 dB zajszint halálos

Keletkezése szerint léghangokat és lépéshangokat különböztetünk meg. A léghangok viszgállata során a lakás külső határoló szerkezetei túl oldalán a levegőben beszéd, hangszorók, hangszerek, tv,stb által keltett rezgéseket vizsgáljuk. A lépéshangok alatt ezekben a határoló szerkezetekben ütés hatására gerjedő rezgéseket értjük. A határóló szerkezetek a lakás egység körüli falak (lakáselválasztó és lépcsőház felőli falak) illetve vízszintes födémek (padló szzerkezet és a mennyezet). A probléma az, hogy ezeket a rezgéseket a falak továbadják a lakótér levegőjének, amin keresztül elérik az ember fülét is. A falak ütés hatására saját frekvenciájukon jönnek rezgésbe, és könnyen belátható, hogy mivel a rezgés maga a falban jön létre nem lehet megakadályozni ennek a szerkezeten keresztül való terjedését. A probléma kezelését úgy lehet megoldani, hogy a különböző szerkezeteket kell egymástól úgy elválasztani, hogy ne adják tovább egymásnak a regéseket. A függőleges falaknál ezt csak dupla falakkal lehetne megoldani úgy hogy a kettő között egy lágy anyagot illesztünk. Ez nagyon helyigényes és költséges megoldás és nehéz a kivitelezése, ezért hagyományosan csak különleges felhasznállásoknál szokás ezt megoldani például sport pálya mellett, ahol rendszeresen a labda üti a falat. Szerencsére a lakó funkció nem jár a falak ütögetésével. Egy – egy szöget szokás a falba verni de azon kívül ilyen igénybevétel nem jelentkezik. A lakásoknál a vízszintes szerkezetknél kell kiemelt figyelmet szentelni ennek a hatásnak. A padló amin járunk az alattunnk lévő lakás mennyezete. Mindenki aki lakott panelházban nagyon jól ismeri, hogy a felette lakónka minden mozdulatát nagyon hamar kiismeri. A padlón való sétállás alapján mindíg tudja, hogy melyik szobában mit csinál, mikor húz odébb egy széket, mikor ejti le a kulcsát, mindent hallani. Az ellen úgynevezett úsztató padlóval lehet védekezni, amit ma minden magára adó kivitelező beépít. Ez annyit jelent, hogy a közvetlen padló amin járunk szerkezetileg el van választva egy hanglágy szálas anyaggal (általában valamilyen kőzetgyapott termék). Ami gyakran feledésbe merül, egyrészt az hogy ez a réteg folyamatos kell legyen. Gyakori műszaki megoldás, hogy a padló rétegbe kerülnek elyhelyezésbe a gépészeti csövek. Ezeknek optimális esetben külön réteget építenek, ami elég vastag ahhoz, hogy minden cső és egymás keresztezésük is elférjen benne. Ha nem így alakítják ki, és egy rétegben akarják megoldani a két funkciót, akkor a merev csőkeresztmetszeteken keresztül a rezgések átjutnak a z alatta lévő, a ház súlyát tartó födémekbe és onnan átadódnak az alatta lévő helyisége levegőjének. Másik nagy probléma,hogy ha ez a hanglágy réteg folyamatos is a falak mentén gyakran kihaják ennek felhajtását. Ez azért probléma, mert a padló közvetelen merev kapcsolatban van a környező falakkal, amik átveszik a rezgést, és a velünk egy szinten lakó  szomszéd felé közvetítik. Legjobb, ha ez a réteg fel van hajtva és plusz csillapításként a falakat alat gumi lemezt is elhelyeznek. Így nincs semmilyen merev kepcsolat. Ezt a peremszigetelést a burkolási munkáknál a csempe lábazat és a laminált padló szegélylécei takarják.

A léghangok terjedésének megakadályozása minden iráynból érkezik. Szomszédjaink beszélnek, tévéznek, zenét halganak, az utcán a közlekedés is elég nagy zajjal jár. Ezt jól szemlélteti budapest zajtérképe.

http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep4/viewer.htm?WIN=frame

A léghangok elleni védekezésére a tömeg törvény alapján lehet védekezni. Ez azt jelenti, hogy az anyagok hanggátlása egyenes arányos azok súlyával. A nehezebb, tömörebb anyagok nehezebben jönnek rezgésbe a levegőben terjedő hagok hatására. Függőleges falaknál erre a legtöbb gyártónak külön lakáselválasztó fal terméke van, ami általában vastagabb tömörebb elem mint a lakáson belüli válaszfalak. Erre vonatkozóan a szabványok tartalmaznak ajánlott értékeket.

Helyiségkapcsolat	Sorszám	Zajos lakás vagy helyiség, akusztikai terhelésnek kitett szerkezet	Zaj ellen védendő helyiség	Léghangszigetelés				Lépéshang-szigetelés
				Alapkövetelmény átlagos épületben		Fokozott követelmény igényes épületben		Alapkövetelmény átlagos épületben	Fokozott követelmény igényes épületben
				R’w+C	Rw+C	R’w+C	Rw+C	L’nw	L’nw
				dB	dB	dB	dB	dB	dB
Szomszédos lakások	1.	Lakás bármely helyisége	Szomszédos lakás bármely helyisége	51	–	54
Lakás és közlekedő terület (lépcsőház, folyosó, függő folyosó)	2.	Lépcsőház, közlekedő, folyosó fala	Szomszédos lakás bármely helyisége	–	51		54
	3.	Lépcsőház, közlekedő, folyosó padlója	Lakás bármely helyisége					55	52
	4.	Lakásbejárati ajtó, a zaj ellen védendő lakás lakószobájára, lakóelőterére nyílik	Lakás lakószobája	–	33		36
	5.	Lakásbejárati ajtó, a zaj ellen védendő lakás előszobájára nyílik	Lakás előszobája, belső közlekedő helyisége	–	25		28
	6.	Lakás bármely helyisége, a lakáson belüli védendő lakószobával közös falban nincs ajtó	A lakás védendő lakószobája	–		39
Lakás és pince, padlástér, tároló, közös terület	7.	Padlástér, pince, tároló, közös terület fala	Lakás bármely helyisége		51		54
	8.	Padlástér, pince, tároló, közös terület padlója	Lakás bármely helyisége		51		54	55	52

forrás: msz 15601

Szerencsére a gyártók a termékeiket laboratóriumban és helyszíneken is megvizsgálva megadják a termékeik teljesítményét ezekre a követelményekre.

Terméknév	Méret (h x m x sz)	Nyomószilárdság (fb)	Testsűrűség	Léghanggátlás (Rw)
Silka HM 200	333x199x200 mm	19,5 N/mm2	1610-1800 kg/m3	56 dB
Silka HM 250	248x199x250 mm	23 N/mm2	1810-2000 kg/m3	56 dB
Silka HML 300	333x199x300 mm	17,5 N/mm2	1410-1600 kg/m3	57 dB

forrás: http://www.ytong.hu/falazoelemek.php

A lakások közötti vízszintes szerkezetek vasbeton rétegei biztosítják a léghangok gátlását. Ez kiemelten figyelmet akkor igényel, ha könnyű szerkezetes házat építünk például fa födémekkel.

A hangszigetelésnek még fontos rész a megkerülő utak elkerülése. Ez azt jelenti, hogy minden a hanggátlásban résztvevő elemnek össze kell érnie, vagy ne legyen olyan sarok vagy illesztés, ahol az adott szerkezetet nem tudja a hang úgy megkerülni,hogy egy másik szerkezet ne állná útját. Ilyen probléma léphet elő, ha fa szerkezetes tetőteret építünk be és a két lakás közti falat a tető belső síkján úgy hagyják abba, hogy nem készül a síkjába valamilyen kiegészítő elem a tető rétegeiben.

Végül fontos megemlíteni, hogy a lakók könnyen tehetnek maguk a szomszédjaik nyugalmának érdekében. Ezek a megoldások a teremakusztika és belső építészet hatáskörébei tartozik és társasház építésnél a beruházó hatáskörén kívül esik, ezért csak rövid felsorolásba ismertetünk néhányat, ami egy gondolkodásmódot is megmutat.

A lépéshangokat nagyon jól kordában lehet tartani, ha nem járunk a lakásban kemény talpú cipőben, klumpában, vagy szőnyegeket terítünk le. A székek és mosógépek, háztartási nagy gépek lábára puha lábvédőt ragaszthaunk, ezzel a padlót is védjük. A léghangok terjedésén is lehet segíteni faliszőnyeggel, de bitosabb, ha valaki zenei karrierbe kezd, akkor konzultál egy hangelnyelő táblákat gyártó céggel. Ez egy lakás egyetlen szobájának a szomszéd felé eső falára megfizethető tételt jelent és ma már gazdagon dekorálható termékek vannak piacon. Ez nem csak a szomszéd felé tett gesztus, mert a szoba visszhangzását is csökent, ami jobb környezetet teremt a gyakorláshoz. Torna termek, előadók, mozik, és hangversenytermek belő akusztikája külön tudományágat jelent, amiből sokmindent át lehet emeleni a hétkoznapi életünkben. Ehhez át kell gondolni, hogy milyen zajt keltek és hol, hol akarom hallani és hol nem, honna verődik vissza ami zavar. Ezekkel a megoldásokkla salyát othonunk is békéseb lesssz és a szomszédé is.